Ma is nyomorban él a magyarok harmada, hiába a sikerpropaganda…

A kormány és a Központi Statisztikai Hivatal szerint csökken a szegénység Magyarországon. Az elmaradott kistérségekben dolgozók azonban másképp vélekednek erről. Érdemes átgondolni, mennyire fedik a valóságot az ilyen statisztikák, és hol tart jelenleg Magyarország?

A KSH mérései alapján folyamatosan csökken a szegénység Magyarországon

Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatóságának elnökhelyettese 2017 decemberében azt nyilatkozta, hogy 2016-ban 76 ezer emberrel kevesebbet érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, mint egy évvel korábban, amikor ez a szám 2,5 millió volt.

Ezek az eredmények valóban említésre méltók, ha pedig azt vesszük alapul, hogy 6-8 évvel ezelőtt a magyar lakosság mintegy harmadát érintette a szegénység, még inkább kedvező folyamatról beszélhetünk. A kérdés azonban az, hogy vajon mennyiben fedik a valóságot a KSH számai?

De hihetünk-e a KSH adatainak?

A KSH méréseit az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat folyamatosan ellenőrzi. A mérések tehát önmagukban jók, a probléma inkább azok értelmezésével van. Korózs Lajos véleménye szerint ugyanis

“2010-ben a legszegényebb egymillió magyar egy főre jutó keresetének 8,1 szeresét vitte haza a leggazdagabb egymillió, addig 2016-ra ez az arány fokozatosan a 9,9 szeresére nőtt.”

Ez az adat tehát arra enged következtetni, hogy vagy a leggazdagabbak keresnek egyre több pénzt, vagy a legszegényebbek egyre kevesebbet. Mindkét eset rendkívül szomorú, hiszen egyértelműsíti, hogy lenne honnan tőkét átcsoportosítani, de a szándék hiányzik.

Hasonló értelmezési anomáliákat egyébként az átlagkeresetek megállapításakor is felfedezhetünk a KSH méréseiben, ugyanis ahelyett, hogy a valósághoz közelebb álló medián értékekben gondolkodnának, folyamatosan átlagokra hivatkoznak. Ezzel az a probléma, hogy az átlag kereset Mészáros Lőrinc bevételeit is számba veszi, valamint a legszegényebb lakosok keresetét is. Ezáltal megszépítve a helyzetet, és kozmetikázva azt, hogy a szegényebb megyékben nagyon sok család él a létminimum alatt.

A bruttó 300 ezer forintos átlagfizetés például csak álom Magyarország 10 legszegényebb régiója számára. Érdemes tehát fenntartásokkal kezelnünk ezeket az adatokat.

Nem az eredményekkel van a legnagyobb gond, hanem a túlzó melldöngetéssel

A rendszerváltás óta megfigyelhető probléma, hogy a kormányzó pártok egészen egyszerűen elzárkóztak attól, hogy a statisztikák olyan értelmezései is napvilágot láthassanak, amelyek nem a saját érdemeiket nagyítják fel.

Ez természetesen azt vetíti elő, hogy a gazdasági problémákra valós megoldást kínáló tettek  helyett látszatintézkedésekre és tűzoltásra égetik a közpénzeket. Ez pedig már valós problémát jelent, ugyanis a mindenkori kormányzó pártok így örökítik tovább a rendszerváltás előtti politikai berendeződést.

Elkeserítőek a létminimumadatok

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy bár a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség számának és arányának csökkenése folyamatosan zajlik, a legnehezebb helyzetben élők száma azonban még így is 114 ezer fő.

A magyarok egyharmada létminimum alatt élt 2016-ban, írja a 24.hu. A Policy Agenda számításai szerint a 2016-ra vonatkozó, egy főre számított átlagos létminimum értéke 88 619 forint volt. A tipikus családok esetében (ez két aktív korú személy és két gyermek) a háztartás létminimumértéke 256 995 forint, azaz személyenként 64 249 forint.

Egy nyugdíjas esetében 79 757 forintos, két nyugdíjas esetében pedig 137 359 forintos összegről beszélhetünk, ha a létminimum értékét keressük. A Policy Agenda számításai szerint 2016-ban a magyar lakosság 36 százaléka a létminimum alatt élt. Pozitívumként megemlíthetjük, hogy 2015-ben ez az arány még 41,5%-os volt.

A legijesztőbb a 24.hu által közölt cikkben az a megállapítás, hogy a 127 500 forintos minimálbér nettó értéke (84 788 forint) a létminimum összege alatt van. Ezen számok tükrében érdemes tehát újra átgondolni, mit is jelentenek a kormány által szívesen hangoztatott statisztikák.

Egyszerűen tragikus a létminimum alatt élők sorsa

Magyarországon megközelítőleg egymillió magyar él embertelen körülmények között. A déli és keleti határok mentén fekvő térségekben a gyerekek közel fele szegényes körülmények között él, a képzett munkaerő pedig folyamatosan elköltözik a fejlettebb térségekbe, ez pedig tovább károsítja a járások helyzetét, olvashatjuk a Magyar Nemzet cikkében.

A KSH közölte az élettel való elégedettség átlagértékét is, ami szintén nem fest túl jó képet. Egy 10-es skálán a 16 éves és annál idősebb lakosságra vonatkozó érték 6,09 pont volt, ami közel azonos az előző évek eredményeivel. Megfigyelhető továbbá, hogy az élettel való elégedettség a kor előrehaladtával fokozatosan csökken. A 75 évesnél idősebb korosztály esetében ez a szám csupán 5,29.

Ezek alapján nyilvánvaló, hogy bár a látszatstatisztikák folyamatos javulásról számolnak be, érdemi fejlődés nem tapasztalható sem a szegények helyzetének kezelése, sem pedig a magyar közhangulat alakulásában. Ugyanezt láttuk az elmúlt 28 év minden kormányánál – velük már nem számolhatunk, mert tudjuk, hogy nem fogják a problémákat érdemben kezelni.

A választópolgárnak ezért különösen érdemes volna most elgondolkodnia azon, hogy olyan pártoknak adjon esélyt, amelyek a korrupciótól mentesek, amelyek még nem járatták le magukat ellenzékben, és nem kaptak még esélyt kormányon. A programok alapján a Jobbik például egészen világosan látja a problémákat:

„Mivel az egykulcsos adórendszer az adóhivatal jövedelmi statisztikái szerint a munkavállalók mintegy 85 százaléka számára jövedelemcsökkenést okozott, a jövedelmi olló még jobban kinyílt, és egyre több ember került nehéz, gyakran kilátástalan helyzetbe.”

A Momentumnál is megjelennek jó gondolatok a szegénység enyhítésére, mint a bérkiegészítő adójóváírás vagy a fix szociális juttatás. Az LMP is többkulcsos adórendszert vezetne be a Fidesz gazdagokat segítő rendszere helyett. De hogy ebből mi valósulhat meg?

Ezt meglátjuk április 8-án.

Mit gondolsz a cikkünk tartalmával kapcsolatban?

Kérünk szavazz az alábbi lehetőségek egyikére, hogy még jobb cikkeket készíthessünk Neked!

Tetszett a cikk? Kérjük, értékeld!

2018-03-17T17:00:09+00:00